Várom a postást...

Várom a postást...

 


Emlékszik még valaki a Titok című filmben emlegetett csekkekre? Magyarországon nem sok lehetőségünk van arra, hogy megtapasztaljuk a csekken érkező jövedelmet, tiszteletdíjat, jóváírást... Nem úgy az Egyesült Királyságban, ahol bizony a pénzforgalom egy része még mindig e hagyományos módszerrel zajlik.

Velem is rendszeresen megtörténik, hogy szabadúszó újság-, szövegíróként így jutok a tiszteletdíjamhoz.

Eleinte nagyon furcsa volt, hiszen minden regisztrációnál megadom a banki adataimat, végtére is, ha az ember lánya az egész világgal kommunikál, akkor eléggé esélytelen „fizetésnapon” sorban állni a pénztárnál. Sorjáznak a jól bevált módszerek – paypal, payza vagy csak egyszerűen a banki átutalás. Aztán akadnak, akik még klasszikusabban dolgoznak.

Történt egyszer, hogy egy Skóciában székelő partnernek dolgoztam. Elkészültek az irományok, elfogadták, megjelent… majd küldtek egy értesítést arról, hogy elutalták a tiszteletdíjamat.
Nosza, notebook elő, netbank leellenőriz, semmi. Gondoltam, várok néhány napot, és meglátjuk. Lehet, hogy csak túl gyors voltam, ki tudja, mekkora apparátuson fut végig az én szerény ₤70-es díjam. De napokon át nem történt semmi.
A postás szokás szerint meghozta a számlákat… Persze, legtöbb országban így érkezik – adó, gáz, villany, víz –, írogattam lelkesen a csekkeket, utalgattam. Jöttek a csomagok is. Létezik olyan ember, aki nem szeret online vásárolgatni? 

 

Aztán napok múltával becsusszan a levélrésen egy levél a skót cégemtől, sőt egy másik, egy észak-angliai városból. Bambán bámulok magam elé. Mióta levelezünk postán? Hiszen már a kapcsolatfelvétel is e-mailben történt. Vékonyka, kicsike boríték. Lássuk, mi van benne?
Aztán amikor elősodortam a tartalmát, igencsak felvidultam. Az oly nagyon várt ₤70-es díjam, egy készpénzre beváltható csekken wink Még vidámabb lettem, amikor kinyitottam a másik borítékot, onnan egy ₤110-es „cédula” került elő.

        

Lányok, ugye megértitek, hogy azonnal be kellett mennem a városba, megünnepelni az első pénzes-csekk érkezését. (Bevallom őszintén mindkettőt gyorsan eldorbézoltuk a férjurammal.)
Azóta mindig lelkesen várom a postán érkező küldeményeket. Persze, jönnek a számlák is, de időről-időre egy-egy lelkemnek-oly-kedves cédula is visszamosolyog!

-kv-

Partnereink