Közösségi hitelezés

Közösségi hitelezés

Magyarországon még lassan indul be az úgynevezett közösségi hitelezés, de Angliában már jó pár éves története van és egyre komolyabb hitelezési formává válik.

A Peer-To-Peer Lending, magyarul közösségi hitelezés Angliában a Zopa 2005-ös megjelenésével indult. Azóta több online rendszer is létrejött, amik együtt már több száz fontnyi tőkét helyeztek ki, közülük a három legnagyobb (Zopa, Funding Circle, Ratesetter) több, mint 400 milliót.

A modell úgy működik, hogy magánszemélyek tesznek be pénzt egy közös alapba, amiből a rendszer által befogadott hitelkérelmeket elégítik ki. Ugyanazt csinálják, mint amit a bankok, csak sokkal kisebb rezsivel működnek és ezért a betétes általában jobb kamatot kap, mintha bankba tenné a pénzét, a hitelfelvevő pedig általában alacsonyabb kamatot fizet, mintha banki hitelt venne fel, ráadásul sokkal gyorsabban elbírálják a kérelmét és nem próbálnak rásózni még plusz termékeket is, mint a bankban.

A betéteseket ugyan nem védi az állam betétbiztosítási alapja (Financial Services Compensation Scheme) viszont a rendszer többféle biztonsági elemet tartalmaz, aminek következtében ezeknek a rendszereknek a kockázatos hitelállománya alacsonyabb, mint a nagy bankoké.

Egyrészt akár a Zopa, akár a Funding Circle vagy a Ratesetter rendszerét nézzük, mindegyik nagyon szigorúan megszűri a hitelkérelmeket. Nemcsak azt nézik meg, hogy a kérelmezőnek milyen az előélete (hogyan törlesztette a korábbi tartozásait), hanem azt is, hogy képes lesz-e visszafizetni a hitelt. Ha ez utóbbit nem látják biztosítottnak, akkor hiába a patyolattiszta előélet, nem engedélyezik az ügyletet. Általános gyakorlat, hogy a hiteligények 75-80%-át elutasítják.

Ezenkívül a betéteket szét is osztják, egy ember pénzét kis összegekben, több hitelbe csoportosítják, így ha az egyik hitel be is bukna, a betétes összes pénze nem kerül veszélybe.
A betétesek egyéni számlával rendelkeznek és ezen többféle lehetőségük van beállítani, hogy milyen típusú projektbe, milyen feltételekkel engedik a pénzüket fektetni.

A Ratesetter, amelyik cégeknek (is) folyósít hitelt, mindezeken kívül egy külön díjat is szed az adósaitól. Ebből töltik fel azt az alapot, amiből a bedőlt hiteleken bukó betéteseket kártalanítják. A rendszer alapítója szerint ez sem jelent abszolút biztonságot, de a helyzet úgy néz ki, hogy a jelenlegi kockázatos hitelállományuknak 11-szeresére kéne nőnie ahhoz, hogy az alap kimerüljön.

Amúgy ez utóbbi cég is csak olyan vállalkozástól fogad el hitelkérelmet, akinek van legalább két teljes, lezárt pénzügyi éve és pénzügyileg egészséges. Ez a kiinduló állapot egyébként a magyarországi banki gyakorlatban is elvárt feltétel.

A Seedrs rendszere pedig induló vállalkozásoknak nyújt kockázati tőkebefektetési lehetőséget. Itt, ugye, nem hitelről beszélünk, hanem üzletrész vásárlásról, viszont induló cég amúgy sem jut könnyedén hitelhez.

Szóval, a lehetőségek számosak, csak élni kell velük.

További információk itt, itt és itt.

-AI-

Partnereink